„A bolygóhatásoknak számtalan analógiája létezik, negatívak és pozitívak egyaránt, eltüntetni nem tudjuk őket, de az tőlünk függ, hogy milyen nézőpontból szemlélünk valamit és így törekedhetünk a pozitívabb jelentésük megélésére is. Az asztrológia ebben is tud segíteni.” – mondja Angéla, aki kutató vegyész végzettsége mellett asztrológus diplomát is szerzett.

Hogyan talált rád ez a két látszólag különböző terület?

Nyitottságom az asztrológia iránt korán megmutatkozott, már kora kamasz éveimben rendszeresen megvettem a 365 napos horoszkóp füzetecskéket az újságárusnál. 17 éves koromban pedig jógázni kezdtem, ami tovább erősítette bennem a spirituális érdeklődésemet. Amikor a jóga tanárom elkészítette a horoszkópomat, nagyon elcsodálkoztam, hogy az asztrológiának ilyen mélységei is vannak, hogy anélkül, hogy igazán ismerne, ennyi mindent el tud mondani rólam. Éreztem, hogy ez engem is érdekel, megmagyarázhatatlanul vonz, én is szeretnék a témában elmélyedni, és minél többet megtudni róla. Ezért elkezdtem egyre több ilyen tartalmú könyvet olvasni.

Eközben magyar és művészettörténet fakultációra jártam, de végül úgy alakult, hogy vegyésznek tanultam tovább az ELTE Természettudományi karán, mivel a kémiát már általános iskolás korom óta szerettem. Egyetem alatt sem tűnt el az asztrológia az életemből, és egy véletlen találkozás alkalmával Kaló Jenő asztrológia iskolája is szóba került, ami annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy 1999-ben be is iratkoztam. Az 5 éves képzés után Mireisz Lászlónál, Buddhista Főiskolás alapokon folytattam tovább, hermetikus asztrológiát tanultam. Majd Paksi Zoltánnál asztrozófiát, ami még tágabb szintje a csillagos ég elemzésének.

Hogy fért meg a vegyész és az asztrológus vonal egymás mellett?

Számomra sosem volt kérdés, hogy mindkettőnek helye van a világban, és nem ellentétesek, nem egymást kizáró tudományok, hiába kaptam erre vonatkozó rengeteg megjegyzést az életem során. Bennem sosem különültek el egymástól, a vegyész az anyagot kutatja, az asztrológus pedig a lelket és a szellemet. Mind a kettőben sok a logika, a matematika, és az intuícióra mindkét területen nagy szükség van. Úgy érzem, hogy alapjaiban ugyanazt csinálom, csak most az embereket, korábban pedig az anyagot figyeltem.

Párhuzamosan alakult a két pályád is?

Az egyetem és némi doktori képzés után a Richter gyógyszercégnél dolgoztam, analitikusként. A mérések közötti holtidőben a kollegák időnként megkerestek, hogy az asztrológia segítségével találjak válaszokat az életükkel kapcsolatos kérdésekre. Egy idő után azt éreztem, hogy ezek a beszélgetések egyre fontosabbak számomra, és ebből szeretnék még többet csinálni, aminek végül az lett az eredménye, hogy otthagytam a vegyész pályát. Egy rövid ideig még minőségirányítással, de már emberekkel is foglalkoztam. Aztán egy ponton úgy döntöttem, hogy ebből is elég, és csak az asztrológia lesz a hivatásom.

Sosem bizonytalanodtál el a döntésedben?

Volt egy pont, amikor munkanélküli segélyért várakoztam, és úgy éreztem, ennek az egésznek nincs értelme, nehéz a nulláról felépíteni valamit, a Richternél már rég főmunkatárs lehetnék. De az ügyintézés után, hazafelé menet egyszer csak átfordult bennem valami, amitől másként kezdtem gondolni a helyzetemre. Nem segélyként, hanem egy kilenc hónapos állami ösztöndíjként tekintettem a támogatásra, aminek az a célja, hogy elindítsam az asztrológiai és gyógyítói pályámat, ha tényleg ez a dolgom.

Lehet azt mondani, hogy ki volt kövezve a szakmai utad?

Nálam a hivatás megtalálása vagy az útra lépés sosem volt igazán kérdéses. Sem vegyészként, sem asztrológusként. Látom az állandó fejlődést, ahogy egymásra épül minden. Amikor visszanézek a pályámra, azt látom, hogy sorsszerűen alakult az életem. Mindig voltak tanárok, barátok, tanítások, akik és amik segítenek és terelnek, amerre mennem kell. Az életfeladataimmal kapcsolatos nehézségek az esetemben más területen vannak.

Hogyan tudsz segíteni azoknak, akiknek a nehézségei a hivatás területén vannak?

Amikor hozzám fordul valaki egy kérdéssel, mindegy, milyen kérdéssel, először átnézzük az életének az asztrológiai értelemben vett alappilléreit. Ha tudjuk, kik vagyunk, milyen adottságokkal és képességekkel rendelkezünk, és erre igent is mondunk, elfogadjuk önmagunkat, akkor könnyebben oldhatjuk meg az életünk kihívásait. Ez nem mindig elég a boldogsághoz, de talán kulcs hozzá.

A hivatás témánál maradva, ha valaki a munkájával, munkahelyével kapcsolatban van elakadva, akkor a beszélgetésünk során kiderítjük, hogy vajon azért nem érzi jól magát, mert nem éli a pilléreit? Néha már önmagában ez megadja a választ a kérdésre. Következő lépésként átnézzük az időszakot is, lehet, hogy épp egy ciklusváltásban van, és azért foglalkoztatja a hivatása. A cikluson belül is különböző folyamatokon megyünk keresztül, ezeket is átnézzük részletesen. Fontos az idő minősége és mennyisége is, lehet, már több éve foglalkozunk valamivel, ami nem hozza el a várt sikert, és már feladnánk, de a képletből látszik, hogy a következő időszak változást fog hozni, és érdemes kitartani.

Azzal is jó tisztában lenni, hogy néha van olyan időszak, amikor látszólag nem történik semmi.

A semmi az nagyon ijesztő tud lenni...

Az is nézőpont kérdése, hogy mit élünk meg semminek. A nyugati ember gyakran semminek éli meg azt, amikor kívül nem történik semmi, de bent bizony zajlanak a változások és a fejlődés. Például mi aktívnak éljük meg, ha a munka területén vonulnak a bolygók, jövünk-megyünk, sok a dolgunk, végre történik valami, és amikor egy befelé fordulást hozó életterület lesz aktív, elkeseredünk. A keleti szemléletű ember pont fordítva látja. Semmi nem történik az első esetben, csak dolgozol. Bezzeg amikor befelé fordulhatsz, végre van időd magadra, fejlődsz, különleges dolgokat élhetsz meg.

Mindenkinek van hivatása?

Ha arra vonatkozik a kérdés, hogy „van-e, ami hív”, akkor igen, mindenkinek van hivatása. Ugyanakkor nem mindenkit a munka hív, az asztrológiában a hivatás és a munka területe nincs teljes átfedésben.

A vágyak lehetnek útjelzők abban, hogy rátaláljunk a hivatásunkra?

Az asztrológia segítségével megnézhetjük, hogy mennyire időszerű, hogy a vágyunkat megvalósítsuk, és miért most érezzük erre a késztetést. Például, ha nem tudjuk eldönteni, hogy váltsunk-e munkahelyet, akkor meg tudjuk nézni, hogy miért nem tudunk döntést hozni, lehet, még nem jött el a döntés ideje, és még nem rendelkezünk elég információval. Megnézhetjük azt is, mennyire valósak azok a vágyak, valóban a sajátunk-e, vagy esetleg csak egy külső elvárásból táplálkozik, és nem is rólunk szól.

A „vargabetűk” minek vannak az életünkben, nem lehetne kapásból azzal foglalkoznunk, ami a dolgunk?

A kitérők, „vargabetűk” az életünkben segítenek, nem ellenünk szólnak, azok is előre visznek. Az is megerősítheti azt, hogy kik vagyunk, ha látjuk, kik vagy mik nem vagyunk. Szerintem nincsenek „vargabetűk”, az életünk rólunk szól, a világ minket tükröz vissza. Sőt sokszor meg is tapasztaljuk, hogy ami felesleges körnek tűnt, az pár év távlatából már egyáltalán nem tűnik annak.

Mi segíthet megtalálni azt, amiben ki tudunk teljesedni?

Elsősorban az önismeret. Fontos, hogy ne akarjunk mások lenni, mint akik vagyunk. Ebben segíthet minket az önismereti asztrológia és az asztrológiai ciklusok áttekintése is. A bolygók folyamatosan mozognak és aktivizálnak életterületeket, és keringési ciklusuktól függően egy-egy pontot többször is érintenek életünkben. Például érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi foglalkoztatott minket 12 éves korunk körül.

A pályaválasztásban az asztrológia hogyan tud segíteni?

Sokféle módon tud támogatni. Segíthet irányba állni, vagy segíthet megtartani egy adott irányban minket, mert lehet olyan helyzet, hogy egy-egy terület megfelelő számunkra, csak akadályokba ütközhet. Például valaki írni szeretne, de elhessegeti az ötletet azzal, hogy ő nem elég ügyes, viszont a horoszkópjában megjelenik az írás, akkor az asztrológia segíthet ezt visszaigazolni, és rávilágítani arra, hogy mégsem érdemes az írásról lemondania. De láthatjuk azt is, ha valószínűleg lesz valamikor egy pályamódosítás, így arra is felhívhatjuk a figyelmet.

Az asztrológia olyan, mint egy iránytű?

Egyszer azt mondta nekem valaki, és azóta én is mindenkinek ezt mondom: az asztrológia olyan, mintha felkapcsolnánk egy sötét szobában a villanyt. Ismerjük már a szobát, a sötétben kitapogattunk mindent, látjuk a körvonalakat, az asztrológia csak fényt vetít minderre. Élesebben, tisztábban látjuk magunkat, az életünket, a világot, a szeretteinket és bármit, amit megvilágítunk vele. Sokan azt gondolják, hogy determinál, beszűkít, és elveszi a szabad akaratunkat, pedig nem. Helyette inkább segít többet látnunk, így könnyebb lesz elfogadnunk és megértenünk magunkat, és másokat is; a környezetünket, az életünket és a világot.

Oszlánczi Angéla

Asztrológus

06 20 215 5059